Demokratikus konföderalizmus

Image result for democratic confederalism

Bebörtönzése óta Öcalan jelentősen megváltoztatta ideológiáját a nyugati társadalomtudósok hatására, mint például Murray Bookchin (akit Öcalan “prófétának” nevez), Immanuel Wallerstein, Fernand Braudel és Friedrich Nietzsche. Erősen Bookchin libertárius szocialista elképzelésére, a kommunalizmusra támaszkodva Öcalan a saját ideális társadalmát „demokratikus konföderalizmusnak” nevezte.

A demokratikus konföderáció egy “a nép által megválasztott közigazgatási tanácsok rendszere, amely lehetővé teszi a helyi közösségek számára, hogy autonóm önellenőrzést gyakoroljanak vagyonuk felett, miközben további közösségekhez is kapcsolódnak a konföderációs tanácsok hálózatán keresztül. A döntéseket az egyes kerületek, falvak vagy városok kommunális tanácsai hozzák meg. Mindenki szívesen látott a közösségi tanácsokban, de a politikai részvétel nem kötelező. Nincs magántulajdon, inkább „használat általi tulajdonjog, amely az egyéneknek használati jogokat biztosít az épületekre, a földterületre és az infrastruktúrára, de nem jogosítja fel őket ezeknek a piaci értékesítésére, eladására vagy vételére esetleg magáncéggé alakítására.” A gazdaság a kommunális tanácsok kezében van, és így (Bookchin szavaival) „sem kollektivizálva, sem privatizálva nincsenek – hanem közösek.” A feminizmus, az ökológia és a közvetlen demokrácia elengedhetetlenek a demokratikus konföderalizmusban.

2005-ben “Nyilatkozat a demokratikus konföderalizmusról Kurdisztánban” Öcalan Bookchin „A szabadság ökológiájának” kurd megvalósítását támogatta az önkormányzati gyűlések révén: a kurd közösségek Szíria, Irán, Irak és Törökország államhatárain átívelő demokratikus szövetségét. Öcalan közös értékek platformját szorgalmazta: a környezetvédelmet, az önvédelmet, a nemek közötti egyenlőséget és a vallás, a politika és a kultúra pluralista toleranciáját. Miközben néhány követője megkérdőjelezte Öcalan eltávolodását a marxizmus-leninizmustól, a Kurd Munkáspárt (PKK) elfogadta Öcalan javaslatát és gyűléseket kezdett létrehozni.

2004 elején Öcalan megpróbált egy találkozót megbeszélni Murray Bookchinnel az ügyvédein keresztül, önmagát Bookchin “hallgatójaként” aposztrofálva, aki égett a vágytól, hogy Bookchin gondolatait a közel-keleti társadalomra adaptálja. Bookchin azonban túl beteg volt ahhoz, hogy találkozzon Öcalannal. 2004 májusában Bookchin ezt az üzenetet küldte: “Remélem, hogy a kurdok egy napon képesek lesznek létrehozni egy szabad, racionális társadalmat, amely lehetővé teszi számukra, hogy újra virágozzanak. Nagyon szerencsések, hogy Öcalan úr személyében ilyen tehetséges vezetőjük van.” Amikor Bookchin 2006-ban meghalt, a PKK úgy búcsúzott az amerikai gondolkodótól, mint “a 20. század egyik legnagyobb társadalomtudósát”, és ígéretett tett arra, hogy elméleteit a gyakorlatba fogja ültetni.

Öcalan követőit és a PKK tagjait becenevükön Apocunak (Apo-iták), mozgalmát pedig Apoculuknak (Apoizmus) nevezik.

A fordítás forrása: Wikipedia

“A népek önrendelkezési joga magában foglalja a saját államhoz való jogot. Mégis, egy állam megalapítása nem növeli az emberek szabadságát. Az Egyesült Nemzetek nemzetállamokra épülő rendszere továbbra sem hatékony. Eközben a nemzetállamok komoly akadályokká váltak minden fajta társadalmi fejlődés számára. A demokratikus konföderalizmus az elnyomott emberek ellen-paradigmája. A demokratikus konföderalizmus egy nem-állami társadalmi paradigma. Nem az állam irányítja. Ugyanakkor a demokratikus konföderalizmus egy demokratikus nemzet kulturális-szervezeti modellje. A demokratikus konföderalizmus az alulról történő részvételen alapul. Döntéshozási folyamata a közösségek kezében van. A magasabb szintek csak a közösségek akaratának összehangolását és végrehajtását szolgálják, a közösségekét, melyek küldötteket küldenek a közgyűlésekbe. Korlátozott időtartamon belül egyszerre véleményközvetítő és végrehajtó intézmények. A döntéshozatal hatalma azonban a helyi alulról építkező intézmények kezében van.” – Öcalan: A nation state is not the solution but rather the problem (A nemzetállam nem a megoldás, hanem maga a probléma), 2012

Image result for FAI CNT

Ilyen demokratikus konföderáció kezdett kialakulni 1936-ban is Spanyolországban. A társadalom és a struktúrák elemzése megtalálható Bookchin 1994-es könyvében, a To Remember Spain, The Anarchist and Syndicalist Revolution of 1936 (Spanyolország emlékezete, az 1936-os anarchista és szindikalista forradalom):

“Saját milíciákat alapítottak, utcai járőrszolgálatot indítottak, és számos stratégiai gyárat sajátítottak ki és helyeztek a munkás bizottságok közvetlen ellenőrzése alá. Hasonlóképpen, a kasztíliai és az estramadurai szocialista földművesek kollektívákat hoztak létre, amelyek közül sokan az aragóniai és levantei földművesekéhez hasonlóan libertáriusok voltak. A forradalom nyitó, „anarchikus” szakaszában, hasonlóan a korábbi forradalmak nyitó szakaszaihoz, a „tömegek” megpróbálták közvetlen irányítást gyakorolni a társadalom felett, és határozott lendülettel kezdték kialakítani a társadalmi adminisztráció saját libertárius formáit.”

Ebben a könyvében így folytatja: “…senki nem számított viszont arra a határozottságra, amellyel a Spanyol Kommunista Párt játszotta az ellenforradalmi szerepét…”, illetve “(…) mindenekelőtt a kommunisták voltak azok, akik Spanyolországban magában is tévesen mutatták be a forradalom karakterét (…)”

Land and freedom.jpg

George Orwell is részt vett az 1936-os spanyolországi eseményekben, melyekről az Homage To Catalonia (Hódolat Katalóniának) című esszéjében ír.
Ken Loach pedig filmet készített róla: Land & Freedom (Haza és szabadság) címmel.

Abdullah Öcalan Demokratikus konföderalizmus c. műve (London, 2011) magyarul itt olvasható teljes terjedelmében: http://www.amiidonk.hu/wp-content/uploads/2018/08/%C3%96calan-Demokratikus-konf%C3%B6deralizmus.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: