Társadalmi ökológia (Social Ecology), Rojava filozófiája

Bookchin az urbanizációnak az emberi életre gyakorolt ​​hatásáról írt az 1960-as évek elején, a polgárjogi ügyekben és a kapcsolódó társadalmi mozgalmakban való részvétele során. Ezt követően Bookchin az ökológiai és társadalmi kérdések közötti összefüggéseket kezdte kutatni, ennek eredménye lett a talán legismertebb könyve, a Szabadság Ökológiája, amit egy évtized alatt dolgozott ki. Az érvelése, miszerint az emberiség dominanciája és a természet pusztítása az emberek közötti társadalmi dominanciából következik, áttörést jelentett az ökológia tudományterületében. Az élet az önszerveződésből és evolúciós együttműködésből (szimbiózis) fejlődik. Bookchin a kölcsönös igények körül szerveződő írásbeliség előtti társadalmakról ír, amelyekben végül a hierarchia és uralkodás intézményei győznek le, mint például a városállamok és a kapitalista gazdaságok, s amelyek kizárólag az emberi társadalmakra jellemzőek, az állatok közösségeire nem. Javaslata szerint az emberi közösségek közötti konföderációt a demokrácia, nem pedig az adminisztratív logisztika irányítsa.

Az 1970-es évektől kezdve Bookchin azt javasolta, hogy a libertárius szociális változások színterének önkormányzati szintűnek kell lennie. A “Következő forradalom” című könyvben Bookchin hangsúlyozza a libertárius municipalizmus kapcsolatát a korábbi társadalmi ökológiájának elveivel. Így ír:

“A libertárius municipalizmus a társadalmi ökológia politikáját jelenti, egy forradalmi erőfeszítést, amelyben a szabadság intézményes formát kap a döntéshozó testületekké váló közgyűlésekben.”

Bookchin javaslata szerint ezeknek az intézményi formáknak különböző méretű helyi területeken kell megvalósulniuk. Egy 2001-es interjúban így foglalta össze véleményét: “A legfontosabb probléma az, hogy megváltoztassuk a társadalom struktúráját, hogy az emberek kerüljenek hatalomra. A legjobb tér erre az önkormányzat – a nagy- és kisvárosok és a falvak – ahol van lehetőség a személyes demokrácia létrehozására.” 1980-ban Bookchin a ” libertárius municipalizmus” kifejezést használta annak a rendszernek a leírására, amelyben közvetlen demokratikus közgyűlések által alkotott libertárius intézmények ellensúlyoznák és helyettesítik az államot szabad önkormányzatok konföderális szövetségével. A libertárius municipalizmus olyan helyzetet kíván létrehozni, amelyben a kétféle hatalom – az önkormányzati szövetségek és a nemzetállam – nem létezhet egymás mellett. Támogatói – a kommunalisták – úgy vélik, hogy ez egy eszköz a racionális társadalom eléréséhez, és szerkezete megegyezik a társadalom felépítésével.

Forrás: Wikipedia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: