Emily McGuire – Társadalmi Ökológia PDF

Fő művében, A szabadság ökológiájá-ban, Bookchin arról ír, hogy “a környezeti rendellenességeink az irracionális, anti-ökológikus társadalmunkból gyökereznek…” és szerinte “ezek a problémák egy hierarchikus, osztályokra bontó és napjainkban versengő kapitalista rendszerből erednek, táplálva egy felfogást a természeti világról, mint csupán az emberi termelésre és fogyasztásra való “erőforrások” megtestesülése. Letöltés / Kilátás PDF

Murray Bookchin: A kommunalista projekt (2002)

A dokumentum fordítás másolva: https://aszem.info/2019/12/murray-bookchin-a-kommunalista-projekt/ Köszönöm a fordítást: Kapelner Zsolt és Dobrai Zsolt Levente Az, hogy a huszonegyedik század a legradikálisabb vagy legreakciósabb idők egyike lesz-e – vagy egyszerűen a végletes középszerűség szürke korává válik –, jórészt azon múlik, hogy miféle társadalmi mozgalmat és programot hoznak létre a társadalmi radikálisok abból az elméleti, szervezeti és politikai kincstárból,Bővebben: “Murray Bookchin: A kommunalista projekt (2002)”

Társadalmi ökológia (Social Ecology), Rojava filozófiája

Bookchin az urbanizációnak az emberi életre gyakorolt ​​hatásáról írt az 1960-as évek elején, a polgárjogi ügyekben és a kapcsolódó társadalmi mozgalmakban való részvétele során. Ezt követően Bookchin az ökológiai és társadalmi kérdések közötti összefüggéseket kezdte kutatni, ennek eredménye lett a talán legismertebb könyve, a Szabadság Ökológiája, amit egy évtized alatt dolgozott ki. Az érvelése, miszerintBővebben: “Társadalmi ökológia (Social Ecology), Rojava filozófiája”

Bookchin – Magyarország ’56

„Úgy tűnik, hogy a társadalomtudósoknak nincs kellő ismeretük a polgárok saját politikai intézményeik és szervezeti formáik létrehozásának hatalmáról. A huszadik századi népi felkelések, például az orosz, a német, a spanyol és a legutóbb a magyar forradalmak tanúi voltak az emberek széleskörű önszerveződé-sének tanácsokba (melyeknek egy része regionális és nemzeti kongresszusokba szerveződtek), népgyűlésekbe különféle témákban ésBővebben: “Bookchin – Magyarország ’56”